• CADAVERES on Facbook
  • CADAVERES on MySpace

Következő koncert

2017-11-25
Nyíregyháza ( H ) -. Club Hollywood

2017-12-16
Dunaújváros ( H ) - Kaptár

Napló

60. Fejezet - Ez egy ilyen bicikli


Mégsem rúgtam ki egyiket sem, pedig megérdemelték volna! Szükségem volt rájuk, mert volt egy fontos hétvégénk, ahol végül is meglágyították zord szívemet. Tehát irány Rheinfeleden!
Csütörtök este terveztük hogy elindulunk, de mégiscsak péntek hajnalban estünk neki a nagy útnak. Ez úgy nézett ki, hogy felmentünk Lászlóért, Ádámért és legkedvesebb barátomért Mátéért Budapestre, onnan vissza mentünk fehérvárra és két csoportra osztottuk magunkat. Péter, László és Máré Sukorón, a keménymag (hehe) az igazi kemény,komoly partyarc csávók Ádám, Gergely és jómagam Fehérváron leltük a szállást. Megbeszéltük testületileg, hogy mindenki takarodik pihenni mert hajnalban ötkor kelés aztán kilövés. Mondanom sem kell, hogy ki volt megint a dilettáns…egyszerűen nem bírtuk megállni hogy ne essünk neki a hubinak meg a sok sörnek mit direkt az útra vettünk…namindegy… végigvihogtuk az éjszakát néztünk szauszparkot, meg egy öregasszonyt aki egy beépített kamerás vibrátort próbált elsózni tv-n keresztül. Én akkor feküdtem le mert azt hittem ennyire halucinálok, de reggel megbeszéltük és a többiek is látták…
- wundrbár !- sóhajtott fel hősünk- akkor mégsem én zakkantam meg.:)
Az út eszelősen hosszú volt alig bírtam gecc. Benjit felvettük Bécsben még utána este nyolcig meg sem álltunk Reifeinsenig vagy Rheinfeldenig? Nemtom:) Képtelen vagyok a német városok nevét megjegyezni.
Megérkezünk, köszönünk mosolygás , Állesz gút, bitte sőn, über álles, das ist eine unicum.
Ilyen kőkemény hardcore zenekarokkal játszottunk, mindenki romra volt tetoválva, izmos volt, meg pirszinges, komolyan mondom azért beszartam, hogy ezek meghallják a hülyezenét amit nyomunk és vendetta lesz. Ámde kedves barátaim nem úgy van az! Elmentünk egy másik helyre enni. A szervezők iszonyatos mennyiségű kaját varázsoltattak oda a zenekaroknak. A konzervet már így is éreztem a legbensőmben de ami ott volt azt nem hagyhattam ki. Leves, lasagne, meg desszert !! az egész vega volt Lászlónk arca kerekedett is kifelé a vigyorgástól, meg a kőkemény hc-s barátainknak is végre. Desszert gyanánt ettünk ilyen, nutellás,tejfölös,gyümölcsös izééét, aminek az este folyamán komoly szerep jutott:) Elbohóckodtunk, utána vissza a tett színhelyére. Felpakoltunk közösen ki ki a magáét aztán kezdődjék a hevi! Ugye a bulin a másnapi Cataract buli előzenekarai játszottak, tehát már ott összehaverkodtunk, mindenki kedves volt még a szétvarrt , szétgyúrt NPA dobos csávó is. Komolyan mondom úgy nézett ki mint David Bowie csak négyszer akkorába, pitbull fejjel, és ha mosolygott az arca annyira elváltozott hogy alig ismertem meg… nem sokat vigyoroghatott életében a csávó:)
Buli előtt éreztem hogy az egyik fontos kiemeneti nyílásom tájékánál görcsöket észlelek. Igen igen kedves barátaim, a bab, a vega cuccok és a nutellás terror munkába lépett. Kezdtek gyűlni a viharfelők a fejem felett. Az egész éjszakát a fém budin töltöttem a klubban:) Nemhogy egyéni rekordot döntöttem, bátran állíthatom hogy magasan túltettem (hogy stílusos legyek) a zenekari összátlagon is. Jeee.
A buli azért fasza volt, ment a mörcsendájz is, mindenki örül. A State of Distrust zenekar dobosánál jelölték ki a szállást nékünk. Vele együtt nyolcan frankón belaktunk a másfél szobás kérót, utána kinek after ,kinek alvás. Kaptunk egy láda sört, ilyen Desperado nevezetű remeket, citrom ízesítésű volt és eszelős alkoholtartalommal rendelkezett, pikpakk be is tintáztam már a buszban a szállásig, utána meg még a konyhába előkerült a hubi is. Volt baj. Lászlót sikerült majdnem megcsonkítanom, mert alig tudtam magamról, megyek be a szobába és nem vettem észre de a nagy mamut paraszt lábaimmal ráléptem a lelkemre. Bocs vazzeg!
Másnap finom reggeli oridzsi német zsemlye, fürdés (már aki, én nem hehe), ürítés (ahol én azt hittem végre pontot teszek az előző esti budihorror végére). Végül dél körül irány Svájc! A dobos arc vitt ki minket a helyre, de meg kellett állni fél úton mert visszafordult, ugyanis otthon hagyta a fél dobcuccát…nemérted?!?:) Ismerek egy csávót aki egyszer elhagyta a lábdobját, na de eeez:)
Határon szívás, de nagyon, ki köllött fizetni a cd-k árát, pont annyit amennyit bevittünk az országba, amennyit nem adunk el annak meg visszafelé visszaadják az árát ( milyen mondat lett ez?). Péter ideges, Gergely fáradt (mikor nem?) Dr. Gabó meg elkezdi nekem a csípős szélben fejtegetni Svájc gazdaságpolitikáját, de valami eszelős átéléssel…most komolyan ki a f@szomat érdekel????
Főleg nekem oszt akit a világon csak az érdekel mennyit tud zabálni, inni a legrövidebb idő alatt. Meg is sértődött a professzor úr amikor látta, hogy totál immunis vagyok a hülyeségére.
Svájc az kérem szépen Svájc, giga tisztaság kultúrált bennszülöttek , jó hangulat, kellemes illat.
Egy ilyen ifiházban játszottunk, valamikor tornaterem lehetett, nagyon szép és tiszta volt.
Komoly fénycucc volt, embertelen hangosítás. Üdvözöltünk zsírúj barátainkat, kellemes elcsevegtünk a német illetve a magyar ándörgránd helyzetről, Az egyik srác disztrózott, adott nekünk csomó földalatti bakelitet meg cd-ket, nagyon kedvesek voltak nah. Beálltunk, oszt rámentem a sörökre erősen:) Majdan mindezek után kajáltunk is fasza spagettit, részemről beültem pólót árulni, bekészítettem (ismét) egy csomó sörit magam mellé, részemről kezdődhetett a rákkenroll. Ám újabb epizód kezdődött a beleimben: Budihorror pt 3. De csak győzedelmeskedett az élő fém a csont vázon azaz sikerült teljesen kiürítenem mindent:) Ezeket nem azért írom mert engem ez felizgat vagy ilyesmi, csak elég komoly szerepet kapott a bélműködésem kis túránk alatt. Nem baj Svájcban még úgysem sz@rtam:)
Buli itt is király volt, tök levették a népek mire akarunk kilukadni, utána volt is nagy tolongás a boltunknál, mindenki örül. Álleszklá. Annyiban volt más a buli, hogy végre kipróbálhattam a régóta áhított adóvevőmet! El is szaladt velem a ló úgy meghúztam a hátam hedbeng közben azt hittem összeesek:)
Nah ami ezután volt az volt csak a kókemény! Cataract. Felmentek és szó szerint kivégezték a gecibe az embereket, én meg állok ott mint Dorothy a szélvihar előtt a búzatáblán. Ilyen feszesen ember nem játszik a hangszerén mint ezek a csávók! Ment a Slayer mint az állat!
Buli végén nagy ölelkezések, megköszönünk mindent, csináltunk ilyen közös képet mind a négy zenekar, remélhetőleg látni is fogjátok ha professzor Gabolini elküldené végre nekem.:)
Majd fogtuk magunkat éjfél körül elindultunk, délután egy körül megérkeztünk tatabányára kitettem a szennyest, magamhoz vettem némi, hideg élelmet és tiszta ruhát( a ritka alkalmak egyike hehe ) kettőkor a déliben ültem a vonaton négy doboz sörrel és irány a napfényes, gyönyörű Veszprém.
Most mindenki vesz egy nagy levegőt (én közbe kimegyek cigizni…visszajöttem)

Balassagyarmat!New Generation Tour!

Azt kell mondanom, kivételesen (és gyanúsan) minden simán indult. László már előttünk leutazott a helyre, mi meg felkovájogtunk Máréért meg Ádámért az Erzsébet híd alá. Máré kipipálva sőt plusz egy Krisztikével megtoldva, de a doktor úr sehol. Dugóban van a villamosan, rá se ránts elmegyünk a Nyugatihoz ott felszedjük. Ugye milyen hatékony gépezet a milyenké? Igen ám, de a Nyugatinál nagy útfelújátás zajlik, ami úgy néz ki, hogy a 2 sávos út egyik fele totál le van rombolva egy öt méteres szakadékot képezve, amelyik sávon meg mi mentünk a felét elfoglalta az oly jellegzetes budapesti jelenség: a kibaszott járdára félig felparkoló kocsik. Alig férünk el a böszme buszunkkal (háháá milyet alliteráltam), szóval fordulunk be az ominózus utcára kicsi a hely és bamm! Első kerékkel bele az árokba. Gyorsan kiszálltunk a buszból, mögöttünk már akkor húsz méteres sor, egy kedves gengszter kinézetű ember felajánlja, ha szerzünk kötelet kihúz minket a nyolcszáz tonnás dzsipjével. Gergellyel elmentünk kötelet szerezni mindhiába, de mire visszaértünk már rég kitolták ezek a kópék a helyéről a járművünket. De amint újból elindultunk, még a kis szűk utcácskában, defektet kaptunk. Mindkét bal oldali gumi. Felni be van horpadva. Ott állunk Budapest egyik legforgalmasabb utcájának egyik átkozott kereszteződésének a szélén és várunk a pótkerekekre. Este kilenc körül meg is jött, míg meg elviharoztunk Balassagyarmatra. A buli nem volt rossz, bár nem voltak túl sokan, de aki ott volt az szemmel láthatóan élvezte. Brigádékkal jól besöröztünk és irány haza. Hajnalban öt körül meg is érkeztünk, hétkor lelketlen zombi üzemmódban hazautaztam és elaludtam egy pöttyet.

Folyt. köv.




BalázS
vissza

CadaPlayer

No flash player!

It looks like you don't have flash player installed. Click here to go to Macromedia download page.

Powered by Flash MP3 Player

 

Hírlevél