• CADAVERES on Facbook
  • CADAVERES on MySpace

Következő koncert

Napl

Elsö fejezet

Írhatnék sok mindenről és sok mindenkiről-több, mint három évtized történetéről...vagy kezdhetném Ádámtól és Évától!
igen - igen Ádámtól fogom, a CADAVERES megalakulásától ,de hogy is volt?
Idén történt mindez, nem is oly rég, mégis olyan furcsán távoli minden emlék... vagy csak bezártam őket egy díszes vasszelencébe a kulcsot, pedig egy feneketlen kútba hajítottam mérgembe nő! Hmm… nem is tudom - talán igen, eltemettem most jó mélyre mindent, amit kaptam, gyűjtögettem és tapasztaltam a 12 év alatt.
Érzelmileg nagyon túlfűtött vagyok még, ha erre gondolok, idővel majd biztosan csillapodik bennem mindez, de most még nehéz erről írnom. Mindenesetre megpróbálom:
Voltak jó koncertjeik március- áprilisban sokfelé, én jól éreztem magam, majdnem minden olyan volt mint rég...májusban jó kis fehérvári móka, soha nem látott, tapasztalt nézőszámmal ,a hónap végén Egerbe egyedül mentem...emlékezetes volt a koncertet megelőző este.
Június elején Bécsben volt az utolsó közös bulink, ami azért nem volt egy méltó búcsú... érdekes volt ,hogy utána valahogy nem is kerestük egymást. Vekeri Fesztivál előtt próbáltunk volna két nappal egyet, amiből egy beszélgetés vagy inkább számonkérés lett, majd teljes széthullás... Teljesen kezelhetetlenné vált a helyzet, nem is értettem mi van, mi játszódik le ezekbe a napokban.
Csak szomorúságot éreztem, igazságtalanságot és értetlenséget, kerestem a válaszokat és egyfolytában magamat okoltam a történtekért, néha dühös lettem, néha csalódott...

Napok teltek el, rengeteget töprengtem azon, hogy tényleg kiszállok, végleg befejezem azt ,amit annyira imádtam. Találtam érveket és még több ellenérvet, így inkább még keresgéltem a Többieket, de miután teljesen elutasítottak, megint csak arra gondoltam: Mennyire szar, nyomorult az ember egyedül-bármihez is fog, tesz vagy csinál...Egyedül még aludni is rém ciki, zenekarozsdit játszani meg egyenesen infantil móka...

Gondoltam bekéredzkedek valami menő bandába másodgitárosnak - úgyis mindig az voltam mondjuk a Fürgébe -vagy kisegitő-pöngetősnek bármibe vagy mitudoménmááá mi legyen velem?! Totál gáz volt és biztosan szépen megőrjítettem a környezetem is. Persze azért még, hogy ne unatkozzak, és hogy javítsak a közérzetemen, felhívtam az összes nyári fesztet, és sorban lemondtam a bulikat-ezért most kérek elnézést mindenkitől… Mikor éppen ráértem , akkor pedig emileztem csalódott rajongókkal vagy magyarázkodhattam a telefonba minden kedves telefonálónak... istenem ,de jó is volt :-)

Aztán arra gondoltam: Mi lenne,ha csinálnék egy igazi tökös saját rockbandát?!?- aztán ezt elvetettem ,mert ez túl egyszerű volna...
Aztán arra gondoltam ,hogy ilyet már csinált más is-hát én mért ne csinálhatnék egy ilyet...főleg ha tök egyszeű és menő :-)

...és meg is érkeztünk Ádámhoz és Vele együtt a Hybrid zenekarhoz:

Július elején találkoztunk elsőként Vele. Szerettem a zenekarukat és őt egy különlegesen tehetséges énekesnek tartottam mindig is. Beszéltünk, kitaláltuk, bár nem volt különösebben nehéz, mert miután a zenekaruk offolta magát, csak újra összeszedtük a nyerő burákat: Lészit - akivel már jó régi az ismeretségünk, még Ektomorfos időkből (soha nem felejtem azt az ebédet Nálatok és anyukád főztjét!)
És persze Gergőt -aki egy szivjóság , ártatlan ,arany ember!!!!!
Mátét kicsit győzködnöm kellett, de számítottam rá! Szerettem volna valami hasonló zenei megközelítést ,így ragaszkodtam a perkához, egyedül basszusgitárosunk nem volt...csak két nagyon közeli koncertdátumunk, amit szerettem volna megcsinálni!
Nem tudtam, összeáll-e ha igen mennyire - a zenekar-mindent egy lapra tettünk fel, visszanézve elég felelőtlenül, de most már nem bánom. Valahogy annyira hittem Bennünk - Magunkban, hogy eszembe sem jutott máshogy gondolkodni.

Persze- most már bevallom-féltem...sőt rettegtem, mit szolnak majd az emberek, mik lesznek a reakciók, de valahogy mindig volt mellettem néhány ember, akik átlendítettek a holtpontokon, akik segítettek, erőt adtak, biztattak, fogták a kezem és hittek Bennem és az új csapatban!
Jó néhányan voltak közületek mellettünk -rajongók, rajongókból lett Barátok, a régi igaz Barátaim, segítőtársak - sok zenésztársammal együtt az ország számos pontjáról -akiknek külön köszönöm a támogatást!

Persze voltak és vannak, akik inkább elfordultak Tőlünk, de értük nem kár, hisz az ember életében mindig adódnak ilyen helyzetek. Mindig vannak olyan periódusok, amik után - elválasztva őket - megszűnnek kapcsolatok, elszakadnak a barátságok. Ezek úgy is előre elrendeltetett dolgok, és azért alakulnak így, mert át kell tudniuk adni a helyet valami újnak, frissnek, ami előre mutat és nem hátra!
Ezekért a kapcsolatokért nem szabad harcolni, sem sajnálni-tudni kell őket elengedni... hát mi is ezt tettük!

ÉÉÉÉÉÉÉÉÉS... némi bonyodalmak után Tatabányán találtam magam egy próbahelyen és jammelgettünk a Balázzsal (kisnigger) , akiről hamar kiderült hogy milyen jó fej , vicces fiú és még basszusgitározni is tud!

Hát nem egyszerű - mondhatjátok: Debrecen, Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár..
Hát nem mondom...de fejvakargatásra már tényleg nem sok idő maradt, hiszen augusztus 6-án irány Németország!!!! Hoppppááááááá

A zenekar neve valahogy annyira simán kézenfekvő volt, meg nem is tudtunk variálni miután Lészivel Mezőtúron a Soulfly-os napon, belefutottunk a Viva Megawattos forgatócsoportjába és feltették a nagy nyitókérdést:

- MI FASZ VAN GYEREKEK??????????
- CADAVERES? vagy miiiiiiii??....HÖÖÖ.

Szóval a tetemek, a hullák, a maradékok, akiket egyszer már falhoz állítottak és volt, akit mások, volt, akit maguk végeztek ki és ástak el...mélyre, nagyon mélyre, de a még élő organizációk, akik éreztek még magukban némi újat ,némi pluszt vagy egyszerűen csak unatkoztak vagy többet akartak esetleg mást...hm??? másokkal - feléledtek és felélesztették a többit is maguk körül- a tüzet ,aztán újra lélegezni kezdett minden, élni , virulni és most erősödni , szépülni és gyarapodni is ... talán.. .Fő az optimizmus(csak kis lángon és ne főzzétek keményre.
je:-)

Elsőként feldobtam a kedvenc nótáimat, tanuljunk, szedjük szét, aztán gyúrjuk össze őket...értelmezzük ,ismerjük meg egymást, zenéljünk együtt...végre -újra!!!! Kilenc nóta, gyorsan ment-soha nem hittem volna...
Dögösek, karcosak, zúzosabbak, mások, de ez természetes! Rosszat nem akartam, hisz fontosak nekem, a szemem fényei, imádom őket játszani... csak, még utoljára párszor... aztán jönnek úgyis a szemtelen újak és talán egy idő után már csak a név utal majd a megkopott múltra. Fárasztó próbák voltak, iszonyat meleg nyári napokon,12 négyzetméteren, gigantikus hangerőben...fantasztikus volt, vasárnap délben pedig kínai kaja....fincsi mi?

Aztán lett szép logónk (köszi Gyula!), pólónk, szórólapunk, őszi koncertjeink....csak egy valami nem lett: nagy pofánk, mert még mindig annyira fostunk az első bulitól...hogy csak na!!!!
És eljött az indulás napja...nem is jutott hirtelen más eszembe reggel, csak ennyi:

- Naaaa, faszom...kell ez nekem? Nincs még elég ősz hajszálam???!!!

Körmi
vissza

CadaPlayer

No flash player!

It looks like you don't have flash player installed. Click here to go to Macromedia download page.

Powered by Flash MP3 Player

 

Hírlevél